Rita Marley-val biográfiája itthoni megjelenésének napján beszélgettünk. A nagycsaládos - 11 gyermeket és 35 unokát számláló - nagy lelkű, nagy múltú és nagy befolyású asszony diplomatikusan fogalmaz, lassan, megfontoltan beszél és olyan fenséges a jelenléte, mint egy valódi királynőé, így az interjú inkább audienciához hasonlít. - Milyen elhatározásból született meg a könyve? - Számtalan könyvet írtak már Bob Marley-ról és rólam, amik tele vannak hamis információkkal. Ha egy ilyen könyvet olvasok, mindig rosszul leszek a sok hazugságtól, amit összehordanak benne. Ezek hatására és a környezetem biztatására döntöttem úgy, hogy itt az ideje tisztába tenni a dolgokat. Bob születésének hatvanadik évfordulója pedig tökéletes apropót szolgáltatott. - Hogyan íródott maga a könyv? - Magát az írást egy amerikai írónőre, Hettie Jonesra bíztam. Elég nagy munka volt a mondanivalómat és az emlékeimet összerendezni a fejemben, nem hogy még papírra is vessem őket! Hettie eljött hozzám Ghánába, ahol most élek, hogy lássa, hová tartozom, mivel én mindig is afrikainak vallottam magamat. Aztán elmentünk Jamaikába, ahol végigjártuk a Bobbal közös életem összes fontos helyszínét. Azt akartam, hogy Hettie, amennyire csak lehet, átélje mindazt, amit én, és így a szavaimat a lehető leghűségesebben tudja visszaadni. - Nehéz volt, lelkileg megviselte a visszaemlékezés? - Nem kellett visszaemlékeznem, mert nem felejtettem el semmit. Minden, ami történt velem, itt él bennem. Bobnak is ez volt a filozófiája: soha nem szabad elfelejtenünk, honnan jövünk, kik vagyunk és miért küzdünk. - Bob Marley egy legenda, és egy legendának az emberek hajlamosak felnagyítani a személyét. Ön is így látja? - Igen. Rengeteg tévképzet él az emberekben Bobról, a legtöbb abból ered, hogy másnak tartják, mint ami volt: egy közönséges hús-vér ember. És persze mindig óriási ügyet csinálnak abból, hogy rendszeresen marihuanát szívott, mintha ez valami egyedülálló dolog lenne. - Ön szerint mi emelte ki Bob Marleyt a reggae előadók közül? - A zenéje és a szavai, amelyek a mai napig helytállóak. Hiszen még mindig ki kell állnunk a jogainkért, ahogyan az „egy a szeretet és egy a szív” üzenet sem kopott meg. Ezek örök érvényű gondolatok. - Mi a legkedvesebb emléke Bobról? - Amikor este együtt bebújtunk az ágyba, és elalvás előtt olvastuk a Bibliát, megbeszéltük az aznapi történéseket és azt, hogy mit akarunk véghezvinni másnap. Ezeket a meghitt pillanatokat a szívemben dédelgetem, ha már a valóságban nem lehet többé részem belőlük. - Ön felügyeli Bob Marley hagyatékát. Mivel jár ez a gyakorlatban? - Kőkemény munkával. Rengeteg ügyet kell kézben tartani, rengeteg embert kell koordinálni: ügyvédeket, könyvelőket stb. Bobból márkanév lett, hiába is tagadnánk, és ezt a márkanevet ápolni, védeni kell, ami színtiszta üzleti tevékenység. De a Marley brand építése jótékony célokat is szolgál: ott a Bob Marley-alapítvány és a Rita Marley-alapítvány, amelyek a hátrányos helyzetűeket, a rászoruló gyermekeket segítik. - Ha valaki fel akar használni egy Marley-dalt, mit kell tennie? - Megkeresni a Bob Marley Music nevű céget. Bob nem hagyott végrendeletet, így mindene automatikusan a jamaikai kormányra szállt, amelytől a dalok jogait nekünk vissza kellett szereznünk. Nem szeretek erről beszélni, mert ez egy fájdalmas ügy. De ahogy Bob mondta: „Ne sírj, szárítsd fel a könnyeidet és menj tovább!” Ezek voltak az utolsó szavai is, és én ehhez tartom magam az életben. - Nem zavarja, hogy folyton Bob Marleyról kérdezik, és nem Rita Marleyról? - Miért zavarna? Ez természetes, hiszen csak egyetlen Bob Marleyné létezik a világon, nem igaz? Úgy tekintem ezt, mint a munkám része. Nem mindig fizetik meg, de nem is azért csinálom. Mi ketten együtt nőttünk fel, együtt gondolkodtunk és énekeltünk, együtt alapítottunk családot, szóval eggyé váltunk. Ha Bobról kérdeznek, olyan, mintha rólam kérdeznének. Ő nekem most is valóság.