R�n�k A misztikus eredet� r�n�k �si szimb�lumok, amelyek egykor feled�sbe mer�ltek, de m�ra �jra elterjedtek, hogy haszn�l�inak megmutathass�k a helyes utat.

A r�na sz� jelent�se: "titkos jelek" Mik is azok a r�n�k? A r�na sz� jelent�se: „titkos jelek”. El�sz�r az �szak-eur�pai n�pek - a vikingek, a kelta �s germ�n t�rzsek �ltal haszn�lt �b�c� volt, amely els� hat bet�j�r�l „futhark” n�ven v�lt ismertt�. K�l�nlegess�ge abban �ll, hogy minden egyes bet�nek, vagyis r�n�nak �n�ll� jelent�se van. Az els� h�rom r�na: "fehu", "uruz" �s "thurisaz" a germ�n nyelvben l�tez� szavak, jelent�s�k: „ny�j”, „mamut” �s „�ri�s”. A r�n�k �si misztik�ja Amellett, hogy �rott �b�c�k�nt funkcion�ltak, a r�n�kat szimb�lumrendszerk�nt is alkalmazt�k j�sl�sra, vall�si �s m�gikus c�lokra. Var�zsig�ket alkottak bel�l�k, �s az �r�s, t�lmutatva a hagyom�nyos szerep�n, ritu�lis tev�kenys�gg� v�lt. K�l�n var�zsig�je volt t�bbek k�z�tt az id�j�r�s, a szerelem �s az eg�szs�g befoly�sol�s�nak, a term�kenys�gnek, a sz�let�snek �s a hal�lnak. R�n�kat v�stek a kardokra, a viking haj�kra, a h�zak ajt�f�lf�j�ba, a kutakra �s a szerencse amulettekbe. Legt�bbsz�r v�rrel is megfestett�k a jeleket, hogy n�velj�k m�gikus erej�ket. Nagyon gyakoriak voltak a sima, lapos kovak�vekbe v�sett r�naszimb�lumok. Gy�gy�t� �s v�delmez� er�t tulajdon�tottak a r�n�knak, �s seg�ts�g�kkel a beavatott r�namesterek megj�solhatt�k az elj�vend� esem�nyeket. A r�n�k k�l�nleges eredete Az �si �szaki m�tosz szerint a r�n�k ismerete Odint�l, az egyszem� viking istent�l sz�rmazik, akinek �gy siker�lt megszerezni a r�n�k tudom�ny�t, hogy kilenc napon �t �jjel-nappal, �tlen-szomjan f�gg�tt a vil�gmindens�get hordoz� Yggdrasil nev� �ri�s k�risf�n. Nincs egys�ges v�lem�ny arr�l, hogy mikor �s hol jelent meg el�sz�r a r�na�r�s. B�r e k�l�n�s szimb�lumok sz�rmaz�s�ra t�bb elm�let sz�letett, p�ld�ul hogy a latinhoz hasonl�an, bet�k�szlete az �si etruszk n�pt�l sz�rmaztathat�, ezek k�z�l azonban egyik sem bizony�tott. N�h�ny r�g�szeti lelet rokons�got mutat az �szak-it�liai �r�sjegyekkel, de nem kiz�rt a latin vagy g�r�g eredet sem. A r�n�kat az �szak-eur�pai n�pek a II. sz�zadt�l kb. a k�z�pkorig haszn�lt�k. Ma a r�na �b�c� h�rom v�ltozata ismert, legr�gebbi a 24 jelb�l �ll� germ�n futhark, i.sz. 800 k�r�l alakult ki a 33 jeles angolsz�sz jelrendszer, a harmadik v�ltozat pedig a 16 jeles viking r�na �b�c�. Hova t�ntek a r�n�k? B�r ezek az �si jelek r�gebbiek az �jtestamentumn�l, m�gis t�bb mint 300 �ve feled�sbe mer�ltek. Utolj�ra a k�s� k�z�pkorban haszn�lt�k �ket Izlandon. A t�rgyakba, s�rokra, k�vekbe v�sett r�n�k megmaradtak, a Balti- �s F�ldk�zi-tenger ter�let�n, Gr�nlandon, az Orkney-szigeteken, �s Eur�pa-szerte t�bb helyen megtal�lhat�ak. Amikor az egyh�z fell�pett a m�gikus tev�kenys�gek ellen, a r�namesterek sz�m�z�s�vel a k�l�n�s jelek tudom�nya is elt�nt, csak egy r�sze maradt fenn titokban. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n majdnem teljesen elt�ntek a r�n�k Eur�p�b�l, mert a n�ci egyenruh�kon haszn�lt rangjelz�sek r�na jelek voltak. Ma kezdenek ism�t n�pszer�v� v�lni ezoterikus k�r�kben.  Te is elk�sz�theted saj�t r�n�idat!  Vannak boltok, ahol v�s�rolhatunk r�n�kat, de magunk is elk�sz�thetj�k �ket kavicsokba, falemezk�kbe v�sve vagy �getve, esetleg f�mekre grav�rozva. Modern r�naj�sl�s Az �jra felfedezett r�n�kat ma a Tarothoz �s a k�nai V�ltoz�sok K�nyv�hez hasonl�an els�sorban j�sl�sra haszn�lj�k, de v�delmez�k�nt, szerencse amulettk�nt, talizm�nk�nt is haszn�lhatjuk �ket. Mint r�gen, a r�n�k ma is a “tud�s titkos szimb�lumai”, melyeket ha j�l ismer�nk �s �rtelmez�nk, tan�csokat adnak, hogyan alak�tsuk �let�nket �sszhangba hozva azt az Univerzum c�ljaival. A r�naj�sl�s m�gikus tev�kenys�g, a vel�k val� foglalkoz�s bonyolult, ez�rt t�relmet �s odafigyel�st ig�nyel. Azonban ha erre k�pesek vagyunk, tud�st, b�lcsess�get �s �tmutat�st kaphatunk cser�be, mert a r�n�k mindig seg�tenek, ha figyel�nk az �zeneteikre. A j�sl�s t�rt�nhet r�najelekkel v�sett k�vecsk�k, lapocsk�k dob�s�val, �s r�nak�rty�kkal, melynek haszn�lat�t k�nyvekb�l meg lehet tanulni.