Mindig azt mondják a férfiak, hogy nincs akkora női táska, amibe mindenünk belefér. Továbbfejlesztve: nincs akkora neszesszer, amibe egy nő minden sminkanyaga beleférne. Pedig ebben nem a neszesszer a hibás!
Elképesztő mennyiségű sminkanyagot tudunk vásárolni, amiről aztán otthon derül ki, hogy mégsem jó, mégsem tetszik, nem nekünk való, de kidobni, vagy elajándékozni nincs szívünk; bedobjuk hát sminktáskánk mélyére, hátha egyszer mégis…
Igazából, ha tényleg megfelelő anyagok rejtőznének a táskában, a nekünk való színekkel (ehhez tudni kell, a meleg, vagy hideg típushoz tartozunk, hogy az annak megfelelő színeket használjuk!), egészen kicsi neszesszer is megfelelne a célnak.
Először is kell egy jól fedő, nagy festéktartalmú alapozó; ennek kell ugyanis a bőrünket elcsúfító, „nemkívánatos elemeket” eltakarni (és nem a korrektornak, ami optikai okok miatt világosabb, mint az arcbőr)! Azt, hogy mennyire fed az alapozó, a csukló belső felén tudjuk megnézni: ha elfedi a kék ereket, megfelelő lesz a pattanásokra is. Ha átment az első próbán, még mindig ott a probléma: melyik szín jó az arcra? Minden esetben a homlokon kell megnézni: a teszterből keveset a homlokon (!) szétmázolunk, és a bőrhöz legközelebb levő színárnyalatot kiválasztjuk, ill. az egy, de csak egy árnyalattal világosabb is megfelelő.
A megfelelő alapozó a nyitja ugyanis egy szép sminknek: ha nem fed, nincs értelme felrakni az arcra; ha meg túl sokat teszünk fel, „vakolatként” fog ülni a bőrön. Ezért vékony rétegben is jól takaró, bőrbarát alapozó kell; ilyenek például az Estée Lauder, vagy a Bourjois alapozók. Minden esetben a háromszög alakú, megnedvesített szivaccsal vigyük fel az arcra, így tartósabb és szebb lesz az eredmény.
Ha tényleg jó az alapozónk, korrektorra igazán nincs is szükség, ugyanis a tévhitek ellenére a korrektor csak a szem alatti karikák eltüntetésére szolgál, ill. alapként a szemhéjra (ugyanis könnyebben tudunk dolgozni, nem fog csíkozódni, elmaszatolódni az anyag, ha nem közvetlenül a szemhéjra tesszük a ceruzát, szemhéjport). Ha ragaszkodunk a korrektorhoz, a Clinique szivacsos, folyékony korrektora nagyon jó. Az esetleges bőrhibák eltüntetésére (amik természetesen a fontos események előtt jelennek meg: randevú, munkamegbeszélés, buli, stb.) az alapozót kell még egy rétegben felvinni a csúfságra!
Az alapozó, korrektor lemattítására a porpúder való, nem az összepréselt kőpúder (kis kinyitható, tükrös kompaktban), ugyanis a kőpúdert nem tudják olyan finomra megőrölni, hogy csak leheletvékonyan fedje az arcot, a nagyobb szemcséi miatt ezért púderesebb hatású lesz tőle az arc. Ha nem akarunk a színválasztással bajlódni, áttetsző porpúdert válasszunk, így megkíméljük magunkat a bosszúságtól, hogy túl világos, ill. túl sötét a púder. A porpúdert pufnival kell – finom, de határozott mozdulatokkal – belenyomkodni az arcba, és csak a felesleget kell a minden nő által ismert nagy púderecsettel lesimogatni az arcról.
Kit szeretsz, soha nem feleded, Kit szeretsz, el nem engeded. Kiért, bármire képes lennél, Kiért, bármit megtennél, Kiért képes vagy sírni, És hevesen egy kis levelet írni, Kit, igazán tudsz szeretni, Kivel bármin tudsz nevetni, Kivel mindig boldog vagy, És rajatok kívül a világ megfagy.
Besugározza minden napod, Tőle az élet legszebb perceit kapod, Az Ő szemébe nézve megremegsz, És minden csúf emléket elfeledsz, Boldog vagy és határtalannak érzed, De nehogy azt hidd, ne képzeld, Mert mikor azt mondja : VÉGE! Darabokra tép és szakít téged. Ne mutasd ki előtte mennyire fáj, Mint egy véső, mely szívedbe váj, Erősnek kell mindig lenned, Uralkodnod kell, erőt kell venned!!!
És, ha már senki nem figyel rád, "Én tettem mindent" jön az önvád. Ne hibáztass senkit, ez természetes dolog, Nem lehetsz te sem mindig boldog. Más is átélte már, ezt az érzést, Mindegyikük feltett ezer kérdést. "Miért? Miért így lett? Miért pont velem?" Nem csak vele, de véget ér a szerelem. Mindenki átesik a csalódások sokaságán, Mind megáll a bánat ágán.
Soha ne törj meg, felesleges, Óvjad szerelmed, most keresheted, Ha úgy érzed megtaláltad, A szived újra kitártad!