4. t�rv�ny: Minden p�rnak haszn�ra v�lik a titkos �sszj�t�k


A tang�z�shoz mindig ketten kellenek. Minden l�p�s�nk, minden mozdulatunk hat�ssal van a partner�nkre. K�t egym�st szeret� embert l�thatatlan k�tel�k f�z �ssze, egy�tt�l�s�k sor�n kialakul k�z�tt�k – t�bbnyire nem tudatosan – egy bizonyos �sszj�t�k. Ha ezt elfogadjuk, akkor azzal is egyet kell �rten�nk, hogy a vit�k, n�zetelt�r�sek kialakul�s��rt is ketten egy�tt felel�sek.

Az nem lehet, hogy csak az egyik f�l hib�s, hogy csak � k�tegszik, � az igazs�gtalan, a m�sik f�l pedig teljesen �rtatlan, � a j�, a t�k�letes. A m�r eml�tett titokzatos kapcsolat miatt egy p�r mindig t�bb, mint a k�t partner „�sszege”.

Olyan mintha a p�r al��rt volna egy szerz�d�st, amelyben a partnerek v�llalt�k, hogy �tveszik a m�sikt�l azokat a szerepeket, magatart�sform�kat, amik a p�rjuknak gondot okoznak, amivel az nehezen boldogul. Nem tudatosan l�trej�tt, �mde t�k�letes munkamegoszt�s alakulhat �gy ki k�z�tt�k.

De mivel a felek gyakran nincsenek tudat�ban ennek a titkos �sszej�tsz�snak, �gy el�bb-ut�bb szemreh�ny�sokat tesznek egym�snak. Ha fel�letesen n�zz�k a dolgokat, gyakran �gy t�nik, mintha egy-egy konfliktusban mindig csak a partnerek egyike lenne a probl�m�k forr�sa, mintha mindig csak � nem figyelne el�gg� a partner�re, pedig val�sz�n�leg csak a nem tudatos munkamegoszt�s sor�n osztott�k el �gy maguk k�z�tt a szerepeket. Ami igaz, hogy szenved�st is okozhat mindkettej�knek, de az�rt valamik�ppen j�l is j�rnak mindketten. P�ld�ul a n� �n�ll�tlans�ga, hogy mindenbe csak a p�rj�val egy�tt mer belefogni, cs�kkentheti a f�rfi amiatti aggodalm�t, hogy a n� elhagyja �t. Vagy a f�rfi �lland� t�l�r�i, amik miatt a n� ugyan gyakran szemreh�ny�sokat tesz, seg�tenek cs�kkenteni a n� att�l val� f�lelm�t, hogy zavar�an sok id�t t�ltenek egym�s t�rsas�g�ban. Ahhoz, hogy megszabaduljunk a k�lcs�n�s, medd� szemreh�ny�sokt�l, a legfontosabb l�p�s, ha bel�tjuk, hogy minden �ssze�tk�z�sben mindk�t f�lnek megvan a maga szerepe, �s a mindkettej�knek sz�rmazik valamilyen el�nye is abb�l a helyzetb�l, ami k�r�l a vita kirobbant.

Gyakorlatok:
1. Gondoljon egy olyan �n �s partnere k�z�tt esetleg gyakrabban ism�tl�d� konfliktusra, amelyben �gy �rzi, hogy �n mindig csak az �ldozat, amelyn�l meg van gy�z�dve r�la, hogy a partnere rosszul b�nik �nnel. Majd pr�b�lja meg egy k�v�l�ll� szem�vel l�tni a probl�m�t, �s tegye fel mag�nak a k�vetkez� k�rd�seket:
- Milyen el�ny�m sz�rmazik abb�l a dologb�l, amit �pp sz�v� tettem?
- Ha m�sk�pp alakult volna a helyzet, akkor hogyan kellett volna viselkednem, mi az, amit a konfliktust kiv�lt� dolognak k�sz�nhet�en elker�ltem?
- Mi lett volna tal�n m�g nehezebb sz�momra?
- Mi t�rt�nt volna, ha az �ltalam k�v�nt v�ltoz�st siker�l el�rni, akkor milyen m�s probl�m�kkal kellett volna szemben�znem? �s megbirk�ztam volna vel�k?

2. Tudatos�tsa mag�ban a kapcsolatukban kialakult szereposzt�st:
- Melyik�k az akt�vabb, a domin�nsabb, ki ink�bb passz�vabb, enged�kenyebb?
Ki a gondoskod�, �s kinek van sz�ks�ge a gondoskod�sra?
- Melyik�k az er�sebb, �s melyik�knek van ink�bb sz�ks�ge t�maszra?
- Ki a fegyelmezettebb, ki a j�t�kosabb?
- Melyik�k az optimist�bb, melyik�k ink�bb pesszimista?
Ha nehez�re esik szerepeik meg�t�l�se, k�rdezze meg bar�tait, ismer�seit, hogy �k hogyan l�tj�k az �n�k k�z�tti szereposzt�st.Ha siker�lt felt�rk�peznie a kapcsolatukon bel�li „munkamegoszt�st”, k�rdezze meg �nmag�t�l, hogyan �rezn� mag�t a partnere szerep�ben? Engedje el a fant�zi�j�t, �s gondolja v�gig, hogy egy esetleges szerepcsere hogyan v�ltoztatn� meg a kapcsolatukat, mi okozn� �nnek a legnagyobb gondot, ha partnere b�r�be kellene b�jnia