Bob Marley, a reggae legend�s alakja volt az els� olyan jamaikai el�ad�, aki a vil�gh�rn�vig jutott n�pe zen�j�vel. Szellemi �r�ks�ge mind a mai napig �l, muzsik�ja sz�mos m�v�szt inspir�lt. Robert Nesta Marley 1945, febru�r 6-�n sz�letett a jamaikai St. Ann telep�l�sen, angol ap�t�l �s jamaikai any�t�l. Tizen�vesen hagyta ott az �t egyed�l nevel� �desanyj�t, hogy zen�szk�nt Kingstone-ban pr�b�ljon szerencs�t. A zene �s az �nekl�s alapjait a rastafari vall�st k�vet� Joe Higgst�l tanulta. Els� kislemeze 1962-ben jelent meg Judge Not c�mmel, amit producerk�nt Leslie Kong jegyzett. 1963-ban Peter Tosh, Bunny Livingstone, Junior Braithwaite, Beverly Kelso �s Cherry Smith k�zrem�k�d�s�vel megalap�tott�k a The Teenagers nev� vok�lis csapatot. A n�v k�s�bb The Wailing Rudeboys, majd v�g�l The Wailers-re v�ltozott. Els� kislemez�ket a legend�s Studio One-ban r�gz�tett�k I’m Still Waiting c�mmel. Mivel Braithwaite �s Smith kil�pett a csapatb�l, Bob Marley lett a vezet� �nekes, �s az 1964-es Simemr Down kislemez m�r a jamaikai toplista els� hely�ig jutott. A hatvanas �vek els� fel�ben k�zel hetven kislemezt r�gz�tettek a Coxsone Dodd st�di�j�ban, m�g a The Wailers 1966-ban feloszlott. Ugyanebben az esztend�ben Marley feles�g�l vette a Soulettes egyik �nekesn�j�t, Rita Andersont, aki k�s�bb az I-Threes tagja lett. Bob egy ideig fizikai munk�val pr�b�lkozott az Egyes�lt �llamokban, azonban amikor megkapta beh�v�j�t, visszak�lt�z�tt Jamaik�ba 1966-ban. �jra �ssze�llt a The Wailers, �s kiadt�k a Bend Down Low c�m� kislemezt. A h�rom fiatal ekkoriban lett a rastafari vall�s elk�telezett h�ve, ami r�nyomta b�lyeg�t tov�bbi m�v�szet�kre. 1968-ban kezdetben Danny Sims, majd Lee „Scratch” Perry producerrel dolgoztak egy�tt, �s a The Upsetters oldal�n sz�mos, ma m�r klasszikusnak sz�m�t� sl�gert vettek fel, mint a Soul Almighty �s a My Cup. Az Upsetters baszsusgit�rosa, Aston „Family Man” Barrett �s dobis testv�re, Carlton 1971-ben csatlakozott a Wailershez. Saj�t kiad�val sz�mos kislemezt megjelentettek, majd 1972-ben lemezszerz�d�st kaptak az Island Recordst�l. Az Island Records r�v�n v�gre Jamaik�n k�v�lre is eljutott a zen�j�k, itt jelent meg 1973-ban a Catch A Fire c�m� nagylemez. A csapat elindult a siker fel� vezet� �ton, �s a m�sodik, Burnin’ c�m� lemezen szerepl� I Shot The Sheriff c�m� szerzem�ny Eric Clapton r�v�n igazi vil�gsl�ger lett 1974-ben. A rem�nyteli karrier ellen�re Livingstone �s Tosh is kil�pett a Wailersb�l, hogy sz�l�ban folytass�k. A csapat ekkor eg�sz�lt ki a kor�bban m�r eml�tett I-Threes nev� n�i vok�lcsapattal. Az �j fel�ll�sban felvett 1975-�s Natty Dread meghozta a nemzetk�zi �tt�r�st, f�leg a No Woman, No Cry c�m� dalnak k�sz�nhet�en. A Londonban felvett Live! koncertlemezt az 1976-os Rastaman Vibration k�vette. A nemzetk�zi h�rn�v r�v�n Bob Marley sz�les hallgat�s�ghoz eljutatta er�sen politikai �s szoci�lis tartalm� dalait, �s haz�j�ban sokan pr�f�tak�nt tekintettek r�. Ezt nem n�zte j� szemmel a politikai vezet�s sem: 1976. december 3-�n ismeretlen elk�vet�k megpr�b�lt�k meggyilkolni. Marley t�l�lte a mer�nyletet, azonban elhagyta sz�l�f�ldj�t egy �vre. 1977-ben az Exodus c�m� koronggal t�rt vissza, ami egyben legismertebb alkot�sa is. K�vetkez� nagylemeze, a Kaya ut�n �jabb koncertlemezt r�gz�tett, majd 1979-ben jelent meg a Survival. 1980 szint�n fontos �v volt sz�m�ra: fantasztikus hangulat� koncertet tartott az afrikai Zimbabw�ban. Sajnos ebben az esztend�ben der�lt ki, hogy s�lyos beteg: a r�k 1981 m�jus�ban, 36 �ves kor�ban �rte utol. Hal�la ut�n sz�mos poszthumusz kiadv�ny jelent meg, k�zt�k az 1983-as Confrontation �s az 1984-es Legend. Gyermekei tov�bb folytatj�k a hagyom�nyt, �s sz�mos reggae-el�ad� jelent meg a Marley csal�dn�vvel. K�z�l�k a legismertebb Ziggy Marley, aki a Melody Makers nev� csapattal viszi tov�bb apja �r�ks�g�t.